Nagy nyilvánosság mellett, eurázsiai hódokat engedtek szabadon a WWF munkatársai október 25.-én a Tisza-tó Poroszlói medencéjében. A Németországból származó 26 hód telepítése része annak az 1996 óta folyó telepítési programnak, melynek keretében a természetvédők újra meghonosítják a hódot az állat egykori magyarországi élőhelyein.
A program során eddig több mint 180 egyedet engedtek szabadon hazánk különböző élőhelyein. A telepítések, a vándorlás és a saját szaporulat eredményeként mára több mint 500 egyedet számlál hazánk hód állománya.
A Poroszlói Művelődési Házban tartott rövid megemlékezés során felidézték a hazai telepítések és a Tisza-tavi hód kolónia történetét.

Márkus Ferenc a WWF magyarországi igazgatója köszöntötte a szervezők nevében a megjelenteket. Elmondta, hogy az eurázsiai hód élőhelyének beszűkülése és kíméletlen vadászata nyomán mára szinte egész Európából kipusztult. Visszatelepítésük a 90-es évek elején kezdődött meg a kontinensen. Magyarországon elsőként Európa egyik legnagyobb hullámtéri erdőségében, a gemenci erdőben indult újrahonosításuk. Később a kiterjedt lápterületekkel rendelkező Hanságban, majd a Tisza vidékén engedtek szabadon hódokat. Spontán bevándorlás nyomán megjelentek az állatok a Szigetközben, a Rába mentén és a zalai mocsárvidéken is. Egy-egy ilyen telepítésnél nemcsak az ökológiai viszonyok fontosak, hanem a társadalmi fogadtatás is. Itt, Poroszlón a Tisza-tó vidékén mindkét tényező adott.

A házigazdák nevében Bornemissza János, Poroszló polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a Tisza-tóról az évek során bebizonyosodott, hogy alkalmas a túrizmus minden formájára. Poroszló lakossága 3250 fő. A lakosság elsősorban mezőgazdasági tevékenységből, de szorosan a második helyen a van a túrizmus. Így az öko-turizmus is fontos szerepet játszik a helyiek megélhetésében. A 90-es évek elején még mindenki a jetskiben és a motorcsónakázásban látta a nagy lehetőséget. Ez mára jelentősen megváltozott. Ma már az ökö-turista alkotják a látogatók java részét.

Sándor István a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója tájékoztatott, hogy a Tisza hatalmas ártéri területein korábban gyakori állat volt a hód, azonban az elmúlt 100-150 év folyószabályozása nyomán elveszítette élőhelyét.
A Hortobágy is a Tisza árvízi tevékenységének köszönhetően alakult ki. Valaha híresen gazdag vízi élőhelyet nyújtott a számtalan kanyarulat, holtág és a hatalmas kiterjedésű árterület. Mára ez az élettér drámaian lecsökkent. Csak bizonyos időszakokban, bizonyos fajoknak nyújt ideiglenes életteret. A WWF Magyarország több évtizedes munkát folytat a HNP területén, vele együttműködésben. Az, hogy a Tisza kanyarulatait levágták, szabályozták és viszonylag szűk hullámteret biztosítottak azzal, hogy gátak közé szorították, többek között a hódoknak is lecsökkentették az életterét. A Tisza-tó a körzeten belül teljesen egyedi jellegű. A nagy kiterjedésű, ipari céllal létesült vízi világ kitűnő életteret biztosíthat a valaha itt őshonos faunának, így a hódoknak is. A hódok nehezen tolerálják a nagy vízszint különbségeket. Így a Tisza-tó viszonylag szűk keretek közé szorított vízszintje kimondottan kedvezőnek bizonyult, túlélésüket nagyban segítik.
A HNP már 1992.-ben próbálkozott a hódok visszatelepítésével. Kiderült azonban, hogy a betelepített hódok nem az itt őshonos eurázsiai, hanem kanadai hódok voltak. Mára már ezek a betelepített egyedek is eltűntek az élőhelyről. A hódok nehezen megfigyelhető, éjszakai állatok. Ezért választották a tényleges visszatelepítés helyszínéül a nemrég kialakított tanösvény térségét. A tanösvény mentén elhelyezkedő pihenő szigeten egy információs táblát
Állítottak fel, melyen az eurázsiai hódra vonatkozó legfontosabb információkat teszik közzé. Az e napon kihelyezésre kerülő 26 db hód közül már 24-et kihelyeztek. A megmaradt két darabot a jelen levők szeme láttára, bemutató jelleggel helyezték ki. A hódok Németországból érkeztek. A vadon élő hódok közül, csapdával fogták be őket, majd az előírt két hétig történő karanténban tartás után került sor az ide szállításra.

Szabó Lajos a Magyar Turizmus Rt. munkatársa röviden ismertette a Tisza-tavi környezetet, mely a hódok otthona lesz a továbbiakban.
A Tisza-tó egy műszaki létesítmény, ahol szerencsés körülmények játszottak közre a jelenlegi flóra és fauna kialakulás során. A tavat a hetvenes évek elején öntöző víz biztosítására létesítették. A tó felülete 128 km2, melyből 70 km2 védett, a Hortobágyi Nemzeti Park része. Szerencsére jól megfér a túrizmus és a természetvédelem a Tisza-tó térségében. A terület három, jól elkülöníthető részre tagozódik. Északi része a szigorú természetvédelmi célokat szolgál. A Poroszlói medence, az öko-turizmus céljait szolgálja. A déli része, az Abádszalóki, Sarudi területek pedig a vízi sportoknak adnak otthont.

Soós Endre a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa elmondta, hogy az Állatkert a bemutatás mellett fontos szerepet játszik a kutatásban és a természetvédelemben egyaránt. Hosszútávú együttműködési megállapodás keretében dolgoznak együtt évek óta a WWF-el. Ennek kertében részt vettek a mocsári teknős programban. Az Állatkert bocsátotta rendelkezésre azt az állatjelölő rendszert, melyet most a a telepítésre kerülő hódok esetében alkalmaznak. Egy néhány mm-es méretű chipet ültetnek az egyedek bőre alá, mely tartalmaz róluk minden fontos adatot. Az adatok egy vevő egység segítségével bármikor kiolvashatók. Ez lehetővé teszi az állatok azonosítását. Hasonlóan működik, mint a madarak gyűrűzése, de annál lényegesen fejlettebb, több információt képes nyilvántartani. Az állatok jelölésén kívül elvégzik az egészségügyi vizsgálatokat, szükség esetén az ellátást, valamint biztosítják az ezekhez szükséges eszközöket a programon belül.

Minden évben odaítélésre kerül az u.n. Hód-érem. Ezt az a személy, vagy szervezet kaphatja, aki tárgyévben a legtöbbet tesz a hódokért. Ebben az évben Sándor István és a Hortobágyi Nemzeti Park kapta meg a Hód-érmet, a hódtelepítés támogatásában játszott több mint tíz éves szerepéért.

A kihelyezésre kerülő hódok utolsó két példányát a nagy számban jelenlevő vendégek és tudósítók jelenlétében látták el a bőrük alá helyezett azonosító chippel és engedték szabadon a Poroszlói Tanösvény melletti területen. Reméljük, hamarosan rátalálnak itt élő társaikra és együtt szaporítják a Tisza-tavi hódkolóniánkat.

G.N.A.