John Ronald Reuel Tolkien világhírű fantasyregénye 1955-ös megjelenése óta több mint százmillió példányban kelt el világszerte. A műből készült háromrészes filmadaptáció is egyértelmű sikerként könyvelhető el, a monstre mozi összesen tizenhét Oscar-díjat kapott. Ezek után nem meglepő, hogy a színházi szakma is szemet vetett A Gyűrűk Urára, a musicalváltozattal kapcsolatban viszont sokkal gyakrabban emlegetik az elképesztő költségvetést, mint az elsöprő sikert. A londoni A Gyűrűk Ura ugyanis a West End történetének legdrágább alkotása, összesen 25 millió fontba került.
Könnyed, humoros, fordulatos történet és huszonkét jól ismert megasláger az ABBA együttestől – a MAMMA MIA! című musical esetében mindössze ennyi a fergeteges siker receptje. A darab nyolc éve indult világhódító útjára a londoni West Endről, azóta megfordult öt kontinens 140 városában, és a nézők több ezer előadás után sem hajlandóak megunni. A musical idén októberben hét előadás erejéig Magyarországra is elér, és nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük: akár már most el lehet kezdeni a ráadás szervezését.
Csak a véletlenen múlt, hogy Beledi Dezső, az első és egyetlen magyar tervezésű szárnyashajó, a Fecske kitalálója és megalkotója a hajózással kezdett foglalkozni. A mérnöki ambíciókat dédelgető fiatal lakatos szakmunkásként kezdte pályafutását az Ajkai Erőműben, majd a szakérettségi után – anyagi nehézségek miatt - a Szovjetunióba jelentkezett ösztöndíjasnak. Így került az orosz iskolára előkészítő Oleg Kosevoj kollégiumba, ahol a mérnöki osztály elvégzése után három szakra jelentkezett: az energetikus és az építész szakirány mellett - balatoni parti gyerek lévén - a hajómérnöki szakot jelölte meg anélkül, hogy komolyan elgondolkozott volna azon, hogy hajós legyen.
Hegyek, tavak, történelmi városok úgy 83 000 km²-en, közel 7,8 millió lakos kilenc szövetégi tartományban. Hogy melyik ország? Nyugati szomszédunk: Ausztria. Legnyugatibb, második legkisebb tartománya a Svájccal, Németországgal, illetve a parányi Lichtensteini Hercegséggel határos Vorarlberg és részben itt található a Balaton és a Genfi-tó után Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Bodeni-tó.
Annak ellenére, hogy a szárnyashajók fejlesztésére a II. világháború után több országban egyre több időt és energiát fordítottak, hazánkban a hajós szakemberek sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget e problémának. Igaz, hazai viszonylatban a belső piac nem volt nagy, hiszen a vízi közlekedés az utasforgalomban harmadrendű szerepet töltött be. Egyes vonalakon (például a Budapest - Mohács, vagy a Budapest – Bécs útvonalon, illetve a Balatonon) azonban szükség lett volna a szárnyashajók üzemeltetésére, így célszerűnek látszott az önálló hordszárnyas hajó kifejlesztése.
Más nemzetek fiai előtt és egymás között is szívesen dicsekszünk azzal, hogy milyen kreatív nép a magyar. Ez így van rendjén, hiszen valóban sok zseniális találmányt tudhatunk magunkének. Érdemes lenne azonban azon is elgondolkodni, hogy hány olyan elfeledett zseni él Magyarországon, akinek a nevét sem ismeri a fiatal generáció? Az egykor egyedülálló, igen jelentős dolgokat alkotó szellemóriások közül néhányan még ma is köztünk élnek, és – lehetőségek híján – magukban őrizgetik hosszú évtizedek alatt megszerzett tudásukat, ötleteiket és szakmájuk titkait, miközben majd szétveti őket a vágy, hogy megoszthassák másokkal gondolataikat és tapasztalataikat.
E két szőlőfajtáról és a belőlük készült borokról egész estéket betöltően beszélhetnénk. Ugyanis a chardonnay még mindig a világ legkedveltebb fehérborai közé tartozik, a pinot noir pedig még mindig több borkedvelő szívét dobogtatja meg, mint bármilyen más vörösbor. Nem véletlen, hogy a két fajta szülőhazáját adó vidék, a franciaországi Burgundia a borkedvelők paradicsoma. Persze véletlenek nincsenek! E két szőlőfajta ugyanis a hidegebb, vagyis az északabbra fekvő zónákban képes olyan minőségű borokat adni, melyeket a világ más tájain csak elvétve találunk.
