A vadászat az egyik legősibb, veleszületett ösztöne az embernek. A vad nyomát hajtva lefoszlik a civilizációs burok, és marad a magasba szökő adrenalin. A legtöbb mai vadász azonban nem feltétlenül a zsákmányért cserkel, hanem az erdő csöndjéért, a természet közelségéért. A turisták, vadászok által ma még kevéssé háborgatott észak-magyarországi tájakon, például a vadregényes, de kitűnően fölszerelt szilváskőpusztai vadászházban és a környező hegyeken, völgyeken, réteken még igazi vadonban érezheti magát a civilizáció mókuskerekéből legalább néhány napra megszökő puskás ember. A területen főleg szarvasbikára, vaddisznóra, de akár őzre is számíthat a vendég.
Alaszkában hagyományosan évről évre, pontosabban télről télre megrendezik a kutyás szánhúzó versenyt, az Iditarodot, amely sokszor több mint két hétig is eltart. Az ellentmondásos verseny hatalmas igénybevétel ember és kutya számára – más kérdés, hogy utóbbit senki sem kérdezi meg a rajt előtt…
A hummerizmus, mint számos ellentmondással tarkított közlekedési forma és korlátoktól mentes önmegvalósítás megértéséhez a névadó Hummer gyökereit is érdemes megismerni.. Az eredeti nevén HMMWV (Nagy Mobilitású Többcélú Kerekes Jármű), később csak Humvee fejlesztése egy 1979-es Pentagon-pályázat nyomán indult. A kiszolgált Jeepek helyett nagy teherbírású, bármilyen terepen helytálló járműveket kerestek az amerikai hadsereg számára, az ár és a fogyasztás természetesen mellékes volt. A győztes AM General 1983-ban kezdte meg a sorozatgyártást, napjainkig több mint 150 ezer darabot szállítottak le.
A Földközi-tenger szívében, Szicíliától alig 90 km-re délre fekvő, 400 ezer lakosú Máltát és két testvérszigetét, Gozót és Cominót évente közel 1,5 millió turista keresi fel, 7000 éves történelme, építészeti és kulturális emlékei, fesztiváljai miatt. A történelem összes hódítója átvonult a szigeteken, partjainál szenvedett hajótörést Szent Pál, akinek térítő tevékenysége folytán a szigeten elterjedt a kereszténység. Az arab, normann, aragóniai hódítók a sziget akkori fővárosát, Mdinát, a később lakóinak többsége által elhagyott „Csendes várost” hagyományozták a máltaiakra, nemesi házaikkal, palotáikkal, kertjeikkel. A szigetek legismertebb lakói a Johannita vagy Szent János-rendi lovagok voltak; ők alakították ki a sziget mai, jellegzetes arculatát a XVI. század folyamán.
Itália lakói roppant büszkék gasztronómiai kultúrájukra, de minden okuk meg is van rá: az olaszoké az egyik legrégibb és leggazdagabb konyha a világon. A mediterrán ország nyújtotta kulináris kalandokat kutató hazai ínyencek ma már könnyedén elmerülhetnek az olasz konyha élvezetében, és ehhez messzire sem kell utazniuk: a fővárosban is fellelhető néhány, autentikus talján ételeket kínáló étterem.
Egyeseknek színtiszta szórakozás, másoknak véresen komoly sport, és van, akiknek milliárdos üzlet – röviden így foglalható össze a szörfözés jelenlegi helyzete a világban. Kevesen tudják, hogy néhány száz évvel ezelőtt egy nép teljes kultúráját meghatározta e sportág: központi szerepet játszott a társadalmi hierarchia kialakulásában, a vallásban és a művészetben egyaránt.
Olaszország és talán a világ leghíresebb autómárkájának megalapítója, Enzo Anselmo Ferrari 1898. február 18-án, Modenában látta meg a napvilágot. Apja már 10 éves korában elvitte egy bolognai autóversenyre, amely akkoriban hihetetlen látványosságnak számított, és a kis Enzót azonnal magával ragadta a színes, nyüzsgő forgatag. 1916-ban az ifjú Enzo szerelői állást kapott a CMN gyárában, és három év múlva a gyári csapat színeiben versenyzik. Nemsokára az akkor formálódó Alfa Romeo istállónál kap szerelői állást. 1923-ban tesztpilótává lép elő, versenyeken is rajthoz áll, de inkább a szervezés és a műszaki problémák leküzdése terén kamatoztatja tehetségét. Hamarosan a csapat első emberévé nevezik ki, vezetése alatt az Alfa Romeo számos versenyt és bajnokságot nyer. Enzo Ferrari megtalálja helyét az autózás történetében.
